Magyar találmány az elsivatagosodás ellen

2010-08-25 15:28:31

Magyar találmány az elsivatagosodás ellen

 

Egy különleges módszerrel a hagyományos eljárások töredékéért lehetne facsemetéket nevelni és világszerte megszüntethető lenne az elsivatagosodás, ám itthon mégis alig van sikere eljárásnak.

 

A 80-as években egy világhírű művész, Joseph Beuys azt találta ki, hogy a németországi Kasselben egy művészeti projekt részeként hétezer tölgyet ültet el városszerte. Fák kerültek az utak mellé, a kertekbe, közparkokba, de még a városka főterére is. A projekt nem csak a kortárs művészet szempontjából volt kiemelkedően fontos, hanem ökológiailag is jelzésértékűnek számított.

 

Holdampf  Lajos, a Földanya Alapítvány elnöke hasonló kísérlettel próbálkozott, amikor három megyében több mint 200 fát küldött ki településeknek, hogy ültessék el, igaz nem művészi, hanem ökológiai céllal tette mindezt. A fákért Holdampf nem kért pénzt, ha akartak az önkormányzatok fizettek, ha nem, nem. Többségében nem fizettek és nem is ültettek. „Nem értették, hogy miért kapnak ingyen fákat” - mondta Holdampf. „Az akció célja az ökológiai hatásokon túl az lett volna, hogy az általam kidolgozott nevelési és ültetési módszert népszerűbbé, ismertté tegye, ezzel nem csak radikálisan lehetne növelni a hazai ültetett fák számát, hanem az önkormányzatok rengeteg pénzt takaríthatnának meg” – magyarázta.

 

A különös kőiszapos fanevelés gyakorlati lényege, hogy a csemetéket nem kell locsolgatni, sem karózni, természetes módon jól érzik magukat és utógondozás nélkül szépen növekednek a kalcium karbonátos talajban. A hidrokultúra nevű növénytermesztési rendszer alapszabálya, hogy a növények valójában nem igényelnek földet. A föld kiváltható megfelelő arányban bekevert, tápoldatot tartalmazó kőiszappal, figyelembe véve az egyes fafajok igényét. A kőiszap hosszan képes tárolni a nedvességet, így a növény életbemaradási esélyeit garantálja, míg a gyökérzet a föld alsóbb, vízzel telített régiójába ér.

 

A Földlabdás facsemete ültetésénél, mint egy földbe süllyesztett “edény” a kőiszap lassítja a csapadék elszivárgását, ellenáll a Nap szárító hatásának és sok csapadék esetén képes magából a pangó vizet kidobni. „Nem mellékesen egy facsemete előállítási költsége így a hagyományos megoldásokhoz képest a töredékére, 40-50 forintra csökken” – állítja a feltaláló. Az egyébként kőfaragó mesterként dolgozó Holdampf Lajos a feltalálás körülményeiről titokzatosan csak annyit mondott, hogy olyan ez, mint az Isteni szikra, valaki meglátja egy dologban a lehetőséget és működik.

 

A módszerrel lehetőség lenne több százezer fát elültetni az országban, úgy hogy ez nem járna jelentősebb költséggel, ráadásul a csemeték szállításából, utóneveléséből fakadó környezeti terheléssel sem kell számolni. Az alapítvány a módszert tesztelte is, egy kistelepülés közelében háromezer csemetét ültettek el, amelyből csak három darab fa halt ki, pedig az ültetvényt senki nem locsolta, gondozta.

 

Holdampf Lajos úgy látja, módszere jól működne az elsivatagosodás megállítására is, ugyanis ha ilyen víztartó kőzetbe ültetnének növényeket, akkor még a sivatagban is, a folyamatos vízmegkötés hatására, a növényeknek sikerülne gyökeret ereszteni. Az egyre több növény pedig egyre több vizet lenne képes megkötni, így a sivatagosodó területek kiszáradását globálisan meg lehetne állítani. A módszer kipróbálásának érdekében most Dél-Afrikában keresnek partnereket és úgy látszik, hogy egy ottani egyetem fogadókészséget mutat a dolog iránt – mondta a feltaláló.

 

A kreatív kőfaragó mindezek mellett most új terveken dolgozik. Állami segítséget szeretne kapni, hogy egy roadshow keretében az ország településeire személyesen vigyen el fákat és bemutassa mindenkinek hogyan működik gyakorlatban a módszer.
Az ismeretterjesztés első lépésének tekinthetjük a Géniusz zenekar október elsejei koncertjét is a Millenárison, amikor minden koncertlátogató egy ilyen eljárással ültetett fa cserjét kap ajándékba.

 

 





vissza...